keseru@vktiroda.hu
0620 / 916 - 0200
ENG

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS VÉDJEGGYEL

A védjegyekhez kapcsolódó leggyakoribb ügyvédi szolgáltatások:

  • teljes körű jogi tanácsadás a védjegyoltalom feltételeiről, a nemzeti és országhatárokon átnyúló (EU-s illetve nemzetközi védjegyek) védjegyrendszerek eljárásairól,
  • oltalomszerzési stratégia kidolgozása az üzleti tervvel összhangban,
  • védjegybejelentés megtétele előtt kutatás a korábbi, akadályozó védjegyekre,
  • védjegybejelentések elkészítése és ezek során teljes körű jogi képviselet,
  • védjegybejelentésekkel szembeni felszólalás esetén jogi képviselet,
  • a védjegyek használatához kapcsolódóan licencia-, franchise- és jogátruházási szerződések készítése,
  • védjegybitorlás esetén felszólítások szerkesztése, polgári- és büntetőeljárások megindítása és jogi képviselet, egyéb védjegyeljárások során (pl. megszűnés megállapítása iránti eljárás, törlési eljárás) jogi képviselet.

Logó és márkanév levédése. Mi a védjegy, és mire jó?

Napjainkban a legsikeresebb vállalkozások egyik fontos titka, hogy nem terméket, hanem márkát kell előállítani. Egy sikeres márka mögött pedig mindig található egy jól ismert és felejthetetlen védjegy. Legyen az akár egyetlen szó, akár valamely szimbólum, vagy ezek kombinációja, mindegyiknek a közös rendeltetése, hogy a vásárlók felismerjék a termék mögött rejlő márkát, minőséget, és olyan pozitív benyomást keltsenek a fogyasztóban, ami kialakítja a márkahűséget.

A védjegyekről és földrajzi árujelzőkről szóló 1997. évi XI. törvény szerint védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely

  • alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, és
  • a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát (ez váltotta fel a grafikai ábrázolhatóság követelményét 2019-ben).

Az első pont jelzi a védjegyek legfontosabb piaci funkcióját: a megkülönböztetést. A piaci verseny egyik alapfeltétele, hogy a szerepelők és az általuk kínált áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek legyenek, mert a fogyasztó csak így tud hozzájuk egyedi értékítéletet társítani, amely a választását befolyásolja, és csak így lehet különböző reklámokkal arculatot, márkát építeni, és ezzel vevőt szerezni. A védjegyoltalom ezeknek a megkülönböztetésre alkalmas „arculatjegyeknek” a jogi védelme.

Mit lehet levédetni, avagy mi a védjegyoltalom tárgya?

Habár elsőre a legtöbben arra gondolnak, hogy egy névből vagy egy logóból lehet védjegy, valójában sokkal több típusú megjelölés létezik. A védjegytörvény is csupán példálózó jelleggel említi a következőket:

  • szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is,
  • betű, szám,
  • ábra, kép,
  • sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,
  • szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
  • hang,
  • mozgást megjelenítő megjelölés,
  • pozíciómegjelölés,
  • multimédia-megjelölés,
  • mintázat, valamint
  • többféle megjelölés összetétele.

Csupán néhány példát említve a fentiek közül: Színvédjegyek gyakran fordulnak elő benzinkutak esetében, hiszen már a színükről is felismerhetőek, vagy valószínűleg sokaknak ismert a leghíresebb lila csomagolású csoki. Formaként részesül védjegyoltalomban számos jellegzetes üdítőitalos- és alkoholos üveg palackja, de ugyanígy az érdekesebb csokiformákra is igényelnek oltalmat a gyártók. Hangvédjegyek lehetnek azok a szignálok, amelyeket a televízióban hallva rögtön tudjuk, hogy melyik telefontársaság reklámja van adásban. A nagy filmstúdiók világhírű mozgóképes bevezető videói is megkülönböztetésre alkalmas megjelölések.

Az árujegyzék. Mire terjed ki a védelem?

A védjegyoltalom két komponensből tevődik össze. A megjelölés mutatja meg azt, ami a védelem tárgya, az árujegyzék pedig arra mutat rá, hogy ez a megjelölés mely áru- és szolgáltatás osztályok tekintetében szerez védelmet. A törvény definíciója szerint az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik. A megjelölés ugyanis nem általánosságban nyer oltalmat, hanem az ún. nizzai osztályozás szerint meghatározott, a bejelentő által kiválasztott áru- és szolgáltatás osztályokban.

Az árujegyzék két szempontból fontos. Egyrészt az adott osztályokban használati kötelezettség áll fenn, azaz ha valaki ki akar sajátítani egy megjelölést, azt használnia kell. Ez pedig a túl széles árujegyzék esetében lehetetlen, hiszen egy vállalkozás aligha gyárt például gyógyszert, alkoholt, számítógépes processzort és nyújt banki szolgáltatásokat. Az árujegyzék meghatározása másrészt azért is fontos, mert a lajstromozási eljárás során fizetendő eljárási díjat az igényelt áruosztályok száma határozza meg.

Hogyan zajlik a védjegy lajstromozása és meddig tart a védelem?

Csakúgy, mint a többi iparjogvédelmi eljárás esetében, itt is hatósági eljárás szükséges a védjegyoltalom megszerzéséhez, amelyet Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az uniós védjegyek esetében pedig az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala folytat le. Az eljárásban több vizsgálati fázisra kerül sor, amelyek eredményes lefolytatása gyakran a bejelentő és a hivatal közötti párbeszéd függvénye.

Az általános szabályok szerinti eljárással mintegy 6-7 hónap a lajstromozási eljárás időtartama. Ennek nagyrészét az ún. felszólalásra nyitva álló három hónapos időszak teszi ki, amikor a védjegybejelentés a nyilvánosság számára meghirdetésre kerül, és három hónapon keresztül bárki észrevételt illetve felszólalást nyújthat be a lajstromozással szemben, ha álláspontja szerint valamely lajstromozást kizáró ok állna fenn. A hivatal ezek fényében dönt a lajstromozásról.

A védjegyoltalom a bejelentéstől számított 10 évig tart, ez azonban megújítási díj fejében korlátlan alkalommal megújítható újabb 10 évekre. Így fordulhat elő, hogy Magyarországon a legrégebbi védjegy 1895. óta van hatályban.

Milyen jogokat biztosít a védjegyoltalom?

A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ

  • a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel,
  • olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják,
  • a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést, függetlenül attól, hogy a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel összefüggésben a megjelölést használják, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

A fenti jogellenes magatartásokat nevezzük védjegybitorlásnak, amelynek a bírósági gyakorlata rendkívül színes és változatos.

Védjegyek külföldön

A nemzetközi védjegyek alapjai 1891-ig nyúlnak vissza, az ún. Madridi Megállapodásig. Ebben a madridi rendszerben lehetőség van arra, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetén keresztül a bejelentő egy eljárásban, egy nyelven, egyszeri díjfizetéssel számos országban kezdeményezzen védjegylajstromozási eljárást. Ez nem egy egységes világvédjegy, hanem sok nemzeti védjegy harmonizált rendszerbe történő integrálása.

Az Európai Unión belül lehetőség van uniós védjegyoltalom megszerzésére is, amely az Európai Unió teljes területén, egységes hatállyal bíró oltalmat kínál. A költsége viszonylag elenyésző ahhoz képest, hogy milyen hatalmas piacon biztosít kizárólagos jogot egy megjelölés használatára.

Logók és nevek levédésével, egyéb védjegyekkel kapcsolatos ügyekben keresse Dr. Keserű Barna Arnold győri ügyvédet!

Ezt az oldalt Dr. Keserű Barna Arnold, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (székhely: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 1-5.) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az oldalon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Keserű Barna Arnold szakterületeiről és szolgáltatásairól.
© Dr. Keserű Barna Arnold, 2020