keseru@vktiroda.hu
0620 / 916 - 0200
ENG

VÉDD AZ ÜZLETI TITKODAT!

Az üzleti titokhoz kapcsolódóan nyújtott leggyakoribb ügyvédi szolgáltatások:

  • tanácsadás a titokvédelem kialakításában, az üzleti titkok beazonosításában,
  • titoktartási szerződések készítése,
  • üzleti titok jogátruházási és hasznosítási szerződések készítése,
  • titoktartási szabályzatok, előírások, útmutatások készítése,
  • az üzleti titok megsértésével kapcsolatos peres eljárásokban jogi képviselet.

Mi az üzleti titok?

2018. óta Magyarországon külön törvény szabályozza az üzleti titok védelmét az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek köszönhetően. Így az addigi, Polgári Törvénykönyvben található szabályozást egy sokkal részletesebb törvény váltotta fel. Korábban az üzleti titok a személyiségvédelem körében kapott helyet, az új jogszabály tartalma és elkülönült mivolta miatt azonban már lényegesen közelebb került a szellemi tulajdonjogokhoz.

Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szerint az üzleti titok az alábbi fogalmi összetevőkkel rendelkezik:

  • gazdasági tevékenységhez kapcsolódik,
  • titkos (egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető),
  • vagyoni értékkel bír,
  • a tárgya tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás,
  • a titokban tartása érdekében a jogosult úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az üzleti titok speciális fajtája az ún. védett ismeret (know-how), amely

  • üzleti titoknak minősülő,
  • azonosításra alkalmas módon rögzített,
  • műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

Üzleti titok nagyon sok minden lehet. Az lehet egy filmötlet, egy üzleti koncepció, egy ügyféllista, egy kereskedelmi ügylet részletei, egy műszaki megoldás és még szinte bármi. A védett ismeret esetében fontos kritérium a rögzítettség, amit jellemzően kézikönyvekben, mérési jegyőzkönyvekben szoktak megvalósítani.

Milyen jogai vannak az üzleti titok jogosultjának?

A jogosultnak joga van az üzleti titok

  • hasznosítására,
  • mással történő közlésére,
  • nyilvánosságra hozatalára,
  • egészben vagy részben történő átruházására (üzleti titok jogátruházási szerződés),
  • más általi hasznosítására engedélyt adni (üzleti titok hasznosítási szerződés).

A fentiek alapján egyértelművé teszi a törvény, hogy az üzleti titok forgalomképes, azt az adásvételhez hasonló megoldással át lehet ruházni, illetve egy társaságba apportként is bevihető.

Melyek az üzleti titok korlátai?

Az üzleti titok védelme bizonyos keretek között szűkebb, mint a többi szellemi tulajdoné. Míg például egy szabadalom esetében mindenképpen jogsértő, ha valaki előállítja a találmányt, akár tudott a szabadalomról, akár nem, addig az üzleti titok független fejlesztéssel történő megismerése nem jogsértő. Nem sért üzleti titkot, ha azt az alábbi módokon szerzik meg:

  • a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás útján,
  • nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése révén (mérnöki visszafejtés),
  • a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából történt,
  • egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartással történt.

Az utóbbi esetkörbe tartozik az, ha valaki harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzi meg a titkot.

Az üzleti titok megsértése

Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha az üzleti titkot az azt megszerző személy a jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről engedély nélküli másolat készítése útján szerzi meg.

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti a jogsértő áru előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala, illetve jogsértő áru ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titok hasznosítása titoktartási kötelezettséget sért.

Üzleti titokvédelem vagy szabadalmaztatás?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy műszaki megoldás esetén melyik a célravezetőbb: titokban tartani, vagy szabadalmaztatni. Ezt alapvetően az alábbi tényezők segítségével lehet eldönteni.

A szabadalom 20 évig állhat fenn, azt követően bárki hasznosíthatja a találmányt. Az üzleti titok korlátlan ideig fennáll, ha nem kerül nyilvánosságra az információ. Viszont ha kitudódik a titok, akkor végleg elveszti titok jellegét.

A szabadalom abszolút jogokat biztosít, azaz más nem hasznosíthatja a találmányt. Az üzleti titok csak a jogellenes megszerzéssel és hasznosítással szemben véd, de a független fejlesztéssel és mérnöki visszafejtéssel szemben nem. Azaz ha a jogosulttól függetlenül más is kifejleszti azt a találmányt, vele szemben nem lehet fellépni. A mérnöki visszafejtés miatt pedig csak olyan megoldást érdemes titokban tartani, amely a termék szétszedése és vizsgálata alapján nem fejthető meg. Ellenkező esetben a titok azonnal megismerhetővé válik. Az ilyen megoldásoknál a szabadalmaztatást célszerű választani (ha fennállnak a feltételei).

A szabadalmi oltalomért díjat kell fizetni, ami az érintett államok számától függően igen tetemes költség is lehet. Az üzleti titok védelme ezzel szemben automatikus és ingyenes, ugyanakkor a titok megtartása érdekében bevezetett intézkedések is komoly költségekkel járhatnak.

Üzleti titokkal kapcsolatos jogi kérdésekkel keresse Dr. Keserű Barna Arnold győri ügyvédet!

Ezt az oldalt Dr. Keserű Barna Arnold, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (székhely: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 1-5.) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az oldalon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Keserű Barna Arnold szakterületeiről és szolgáltatásairól.
© Dr. Keserű Barna Arnold, 2020