keseru@vktiroda.hu
0620 / 916 - 0200
ENG

SZERZŐI JOG - A KREATÍV IPAR LELKE

A szerzői joghoz kapcsolódó leggyakoribb ügyvédi szolgáltatások:

  • teljes körű szerzői jogi tanácsadás, különösen a szerzőijog-intenzív ágazatokban, így többek között a divatiparban, építészetben, fényképészetben, filmiparban, iparművészet és képzőművészetben, reklámiparban, szoftveriparban és zeneiparban,
  • a szerzői művekhez kapcsolódó felhasználási szerződések és jogátruházó szerződések szerkesztése,
  • a műveken fennálló szerzői jogi védelem azonosítása és a védelmi idő megállapítása,
  • önkéntes műnyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása és szerzőségi nyilatkozatok készítése,
  • a szerzői jogok bitorlása esetén felszólítások szerkesztése, polgári- és büntetőeljárások megindítása és ezek során jogi képviselet, internetes jogsértés esetén értesítési és eltávolítási eljárás kezdeményezése.

Mi a szerzői jog?

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A törvényben található egy hosszú példálózó felsorolás a leggyakoribb műtípusokról, de ezeken felül bármi más is minősülhet szerzői műnek. Így szerzői mű lehet például egy vers, egy regény, egy szoftver, egy honlap, egy zeneszám, egy film, egy építészeti terv, egy fotó és még sok más is. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ami az emberi alkotó elme kreatív szüleménye és kifejeződésre jut, az szerzői mű lehet.

Hogyan lehet levédetni egy szerzői művet és mi szükséges a védelemhez?

Gyakran hangzik el a fenti kérdés, amelyre a válasz igen egyszerű. Sehogy, ugyanis a szerzői jogi védelem létrejöttéhez nincsen szükség hatósági eljárásra. A védelem a mű létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva jön létre, ha az megfelel a szerzői művekkel szemben támasztott kritériumoknak, amelyek szerint a műnek

  • szellemi tevékenységből kell származnia,
  • egyéni, eredeti jelleggel kell rendelkeznie.

A fentiek alapján a kontinentális jogrendszerek az egyéni, eredeti jelleg körében megkívánnak egy minimális kreativitást, azaz az alkotói szabadságfok által megengedett szubjektív választást ahhoz, létrejöhessen a szerzői jogi védelem. Az angolszász országokban ez az eredetiségi mérce általában alacsonyabb, ott olyan művek is védelemben részesülhetnek, amelyek a kontinentális európai országokban nem. Azt, hogy egy konkrét mű megfelel-e a szerzői művekkel szemben támasztott törvényi feltételeknek, és ezáltal védelemben részesül-e, esetről esetre, konkrét jogvitákban döntik el a bíróságok, mint a bitorlás megállapításához és a kizárólagos jogok fennállásának megállapításához szükséges előkérdést.

Fontos, hogy a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, azaz a klasszikus stílusú művek éppúgy, mint a modernek, védelemben részesülnek. A mű szerzői jogi védelmét nem befolyásolja annak megbotránkoztató jellege sem.

Milyen jogaim vannak szerzőként?

A szerzői jog két nagy komponensből tevődik össze: a személyhez fűződő jogokból és a vagyoni jogokból. A szerzői jogi törvény három személyhez fűződő jogot nevesít: a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő jogot, a névjogot, és az integritásvédelmet.

A mű nyilvánosságra hozatalához fűződő jog biztosítja a szerzőnek, hogy az engedélye nélkül a művét más ne hozza nyilvánosságra, vagy ha ez megtörtént, akkor felléphessen vele szemben.

A névjog biztosítja a szerzőnek, hogy a műve felhasználása során követelhesse a nevének szerzőként való feltüntetését (pl. egy könyv borítóján), vagy éppen a neve elhagyását. A névjog sérelmét valósítja meg a plágium.

Az integritásvédelem alapján a szerző felléphet mindazokkal szemben, akik a művét eltorzítják, megcsonkítják vagy más, a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes módon megváltoztatják. Ide sorolható az az esetkör is, amikor egy magasztos művet arra méltatlan környezetben jelenítenek meg.

A vagyoni jogok rendkívül komplex rendszert képeznek, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy a műben rejlő gazdasági potenciált kiaknázhassák, és a szerző és az utána következő két generáció számára jövedelmet biztosítson. Ebből fakad a műveken fennálló védelmi idő hossza: főszabály szerint a szerző halálát követő év első napjától számított 70 évig állnak fenn a vagyoni jogok. E jogok célja a kizárólagos felhasználás biztosítása, azaz ezáltal csak a szerző, vagy engedélye alapján más személy jogosult pl. a mű többszörözésére, terjesztésére, műholdas sugárzására, online közvetítésére vagy átdolgozására.

A vagyoni jogok körében fontos megemlíteni a merchandisingot, amely napjainkban a film-és reklámipar egyik sarokköve. Ennek keretében a szerzői mű címét, vagy jellegzetes karakterét lehet kereskedelmi céllal felhasználni, és az élelmiszerektől kezdve az ajándéktárgyakon át a díszekig számos formában felhasználni. A merchandising különösen intenzív formában ölt testet egy-egy nagyszabású amerikai film premierje előtti marketing kampány során (lásd pl. STAR WARS, Avengers).

A vagyoni jogok kapcsán végül az egyéb jogdíjigényeket kell megemlíteni. A szerzői jogi törvény számos olyan esetet szabályoz, amikor külön szerzői engedély nélkül is fel lehet használni a műveket, ekkor azonban a szerző jogdíjra tarthat igényt, amelyet az ún. közös jogkezelő szervezeteken keresztül érvényesíthet.

Fel lehet-e használni engedély és díjfizetés nélkül szerzői műveket?

A válasz igen, de nem korlátlanul, ezek a szabad felhasználási esetek. Az ún. háromlépcsős teszt szerint a felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. E feltételek mindegyikének fenn kell állnia. A törvény taxatíve felsorolja a szabad felhasználási eseteket. Ide sorolhatjuk többek között az idézést, oktatási és kutatási, valamint archiválási célú másolatkészítést, vagy éppen a jövedelemszerzésre nem irányuló nyilvános előadások eseteit.

Az előadók, hanglemez kiadók, rádió-és televízió szervezetek, a filmproducerek és az adatbázis-előállítók jogai

A fenti szereplők ugyan nem szerzői egy-egy műnek, de ettől függetlenül még kifejtenek olyan tevékenységet, amelyet a szerzői jog honorálni kíván azzal, hogy számukra is a szerzőkéhez nagymértékben hasonló jogosítványcsomagokat biztosít. Ezeket nevezzük szomszédos jogoknak, utalva arra, hogy a szerzői jogi védelemmel szomszédos jogosultságokról van szó. Az előadóművészek esetén ennek alapja a hozzáadott kreatív megnyilvánulás, amely nélkül nem jelenhetne meg a külvilág felé egy mű, a többi szervezet esetében pedig a mű érzékelhetővé tétele érdekében kifejtett munka, energia, infrastruktúra és szükséges tőkebefektetés indokolja a jogi védelmet.

Mindezeket egybevetve könnyen belátható, hogy mennyire komplex és sokszereplős jogviszonyok jönnek létre egy-egy hétköznapi élethelyzetben is. Például egy dalnak a szövegírója és zeneszerzője lehet több különböző személy is, akik szerzőnek minősülnek. Az együttes, akiknek írták a dalt, az előadóművészek jogán részesülnek védelemben, a hangfelvétel előállítót mint lemezkiadót az e tevékenységére tekintettel illeti meg védelem, a videoklip producerét pedig az elkészült vizuális mű tekintetében ruházza fel szomszédos jogokkal a törvény. Ezért egy-egy ilyen mű felhasználásához számos jogdíjigényt kell kielégíteni, e művek jogellenes felhasználása pedig egyidejűleg több jogosult jogait is megsérti.

Szerzői jogi ügyekben keresse Dr. Keserű Barna Arnold győri ügyvédet!

Ezt az oldalt Dr. Keserű Barna Arnold, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (székhely: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 1-5.) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az oldalon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Keserű Barna Arnold szakterületeiről és szolgáltatásairól.
© Dr. Keserű Barna Arnold, 2020