keseru@vktiroda.hu
0620 / 916 - 0200
ENG

SZABADALOM, AMI A TEHETSÉG TÜZÉHEZ AZ ÉRDEK OLAJÁT ADJA

A fenti, Abraham Lincolntól származó idézet jól jelzi a szabadalmi rendszer lényegét: kizárólagos jogok biztosításával gazdaságilag ösztönzi a technikai innovációkat. A szabadalmi joghoz kapcsolódó leggyakoribb ügyvédi szolgáltatások:

  • teljes körű jogi tanácsadás a szabadalmaztatás feltételeiről, a nemzeti és országhatárokon átnyúló (EPC, PCT) szabadalmi rendszerek eljárásairól,
  • oltalomszerzési stratégia kidolgozása az üzleti tervvel összhangban, szabadalmi portfólió elemzése,
  • az Európai Szabadalmi Hivatal által minősített magyar és európai szabadalmi ügyvivő partneren keresztül újdonságkutatás, szabadalmi bejelentés készítése, freedom to operate kutatások (ezek elsődlegesen műszaki és nem jogi szakismeretet igényelnek),
  • a szabadalom hasznosításához kapcsolódóan licencia és jogátruházási szerződések készítése,
  • találmány és szabadalombitorlás esetén felszólítások szerkesztése, polgári-és büntetőeljárások megindítása és jogi képviselet, egyéb szabadalmi eljárások során (pl. nemleges megállapítási eljárás, megsemmisítési eljárás) jogi képviselet.

Mi a szabadalom, és mik a feltételei?

A szabadalom az arra érdemes találmányok jogi oltalma. Azt, hogy mi a találmány, nem könnyű egzakt módon meghatározni. Rengeteg találmány létezik, de ezeknek csak egy szűk köre az, amely alkalmas arra, hogy a jog védelemben részesítse, és ezáltal a szabadalmasnak monopolisztikus jogokat biztosítson az adott találmány hasznosítására. Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható legyen, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény alapján az alábbi feltételrendszernek kell megfelelnie:

  • legyen új, azaz ne tartozzon a technika állásához (világszintű újdonság),
  • feltalálói tevékenységen alapuljon,
  • a mezőgazdaság vagy az ipar valamely ágában alkalmazható legyen,
  • a technika területére tartozzon (azaz ne pusztán esztétikai célja legyen).

A találmány lehet egy kézzel fogható termék, de lehet eljárás is (pl. gyártási folyamat), vagy egy termék speciális alkalmazása is (pl. egy ismert gyógyszerhatóanyag új dózisban vagy más feltételekkel történő alkalmazása új, addig nem ismert gyógyhatást vált ki).

Újdonság

Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Ebből az a nagyon fontos követelmény fakad, hogy a feltalálónak is titokban kell tartania a találmányát, vagy legalábbis teljes egészében nem ismertetheti azt nyilvánosan, ugyanis ebben az esetben saját maga lenne újdonságrontó, és tenné lehetetlenné a szabadalmaztatást. Különösképpen figyelemmel kell lenni a tudományos szaklapokban való publikálásra, vagy konferenciákon történő előadásra, ugyanis a kutatók sokszor nem gondolnak arra, hogy ha ezeken a fórumokon teljeskörűen ismertetik a találmányukat, azzal elvész a szabadalom lehetősége.

Figyelemmel arra, hogy nincs területi megkötés, az újdonságnak világszinten kell fennállnia. Éppen ezért kifejezetten javasoljuk a feltalálóknak a bejelentés megtétele előtt egy újdonságkutatás elvégzését, amely révén a nyilvánosan rendelkezésre álló szabadalmi adatbázisok és internetes források alapján képet kaphat a feltaláló arról, hogy vajon az USA-ban, Kínában vagy épp Ausztráliában már nem ismert-e a találmány.

Feltalálói tevékenység, avagy mi a nem nyilvánvaló megoldás?

A törvény alapján feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Jelen esetben a szakember egy a jog által kreált absztrakt zsinórmérték (hasonlóan ahhoz, mint a használati mintáknál a mesterségben járatos személy, a formatervezési mintáknál a tájékozott használó, a védjegyeknél az átlagos fogyasztó).

A gyakorlat szerint ezt a fiktív személyt úgy kell elképzelni, mint aki ismeri az adott iparág jelenlegi állását, és rendelkezik is minden eszközzel, ami a fejlesztésekhez szükséges lenne, azonban mégsem annyira kreatív, hogy magától rájöjjön a találmány szerinti megoldásra. Ezért az a találmány részesülhet szabadalomban, ami egy ilyen szakember számára nem nyilvánvaló megoldás. A triviális, teljesen rutinszerű művelet eredményeként születő megoldás nem felel meg ennek a minőségi követelménynek.

Ipari alkalmazhatóság

Az ipari alkalmazhatóság követelménye azt jelenti, hogy a találmánynak az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállíthatónak, illetve használhatónak kell lennie. E kritérium magában hordozza azt is, hogy a kísérleti fázisú, stabilan nem reprodukálható jelenségek (pl. hidegfúzió) nem részesülhetnek oltalomban. Csak úgy azok sem, amelyek ellentmondanak a fizikai törvényeknek (pl. örökmozgó), vagy amelyek olyan anyagok felhasználását igényelnék, amelyek nem léteznek. Azaz a találmánynak a gyakorlatban is életképesnek kell lennie (ettől még persze önmagában nem lesz jövedelmező is egy találmány).

Egy ötlet is levédhető szabadalommal?

Gyakran hangzik el a kérdés, a válasz pedig egyértelműen: nem. Az ötlet egy olyan kezdeti fázisú elgondolás, koncepció, amelyet önmagában sem a szabadalom, sem a szerzői jog nem véd. Az ötletek szabadok, senki nem gátolható meg abban, hogy neki is azonos ötletei legyenek, vagy más ötletét ő valósítsa meg. Ha értékes ötlet születik, akkor azt titokként kell kezelni, és a megsértése esetén a titokvédelem szabályai segíthetnek. Ha az ötletet valamilyen formában rögzítik, akkor a szerzői jog ezt a rögzített formát védi a jogellenes felhasználással szemben, de nem magát az ötletet mint elvi tartalmat védi.

Ha az ötlet technikai jellegű, azt ténylegesen is megvalósítható szintig kell fejleszteni ahhoz, hogy abból szabadalom lehessen. Azaz nem elég egy végeredményt kitalálni, hanem az ahhoz vezető megvalósítás minden lépcsőfokát is meg kell tervezni.

Hogyan lehet szabadalmat szerezni, és mennyi ideig áll fenn?

Szabadalmat hatósági döntés eredményeként kaphat a bejelentő. Magyarországon a szabadalom megadadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (régi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal) hatáskörébe tartozik. Az eljárás meglehetősen hosszú és komplex folyamat, nem véletlenül tart átlagosan 3-4 évig. Ezt a hosszú megadási időszakot mindenképpen szükséges figyelembe venni az üzleti terv kialakításakor. A szabadalmi bejelentés legfontosabb része az igénypont és a leírás, amelyben teljes precizitással meg kell adni, hogy a bejelentő milyen megoldásra kíván oltalmat szerezni, és azt a találmányt miként lehet megvalósítani. Azaz a szabadalom megadásának feltétele a találmány teljes körű feltárása olyan részletességgel, hogy az oltalom lejártát követően azt bármely szakember megvalósíthassa.

A szabadalom a bejelentéstől számított 20 évig áll fenn [gyógyszerek és növényvédő szerek esetén a hatósági engedélyezési eljárások hossza miatt ez legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható ún. kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC) igénybevételével]. Ahhoz, hogy a szabadalom fennmaradjon, évente fokozatosan növekvő fenntartási díjat kell fizetni. Az oltalmi idő lejártát követően a találmány közkinccsé válik, azt bárki szabadon hasznosíthatja.

Milyen jogokat biztosít a szabadalom?

A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

  • előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza,
  • használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy másnak az eljárást használatra ajánlja,
  • előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

A fenti jogellenes magatartásokat nevezzük szabadalombitorlásnak.

Létezik-e világszabadalom?

Nem, ilyen nincs. Léteznek azonban olyan nemzetközi mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy egy egységes és harmonizált eljárásrendben egyidejűleg több országban legyen lehetőség szabadalmat szerezni (ennek hiányában ugyanis sokféle nyelven, sokféle díjfizetés mellett azonos időben kellene benyújtani valamennyi országban a bejelentést). Már az 1883-ban megszületett Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) - amely az iparjogvédelem első alapvető nemzetközi egyezménye - is kezelte ezt a kérdést, azóta pedig Európán belül az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC), világszinten pedig a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) teszi lehetővé, hogy a részes tagállamokban egyszerűbb legyen az oltalomszerzés (de ez még távolról sem jelenti azt, hogy egyetlen hatósági döntéssel világszabadalom születne).

Jelenleg pedig kialakítás alatt van az Európai Unió egységes hatályú szabadalmi rendszere (UPP), amelynek az indulását azonban számos politikai és jogi probléma akadályozza, így egyelőre bizonytalan, hogy mikor, és hány EU-s tagállam részvételével léphet működésbe az új szabadalmi rendszer.

A használatiminta-oltalom

A használatiminta-oltalmat szokás „kisszabadalomnak” is nevezni, mivel tartalmában és az oltalomszerzési eljárásban nagyon hasonló intézményekről van szó, és van is közöttük átjárhatóság. Azok a megoldások, amelyek nem érik el a szabadalom által megkívánt találmányi szintet, még használatiminta-oltalomban részesülhetnek. Használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. A feltalálói lépés a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló megoldásokra utal, szemben a szabadalomnál ismert szakember zsinórmértékével. Az oltalmi idő 10 év, ezt követően a használati minta közkinccsé válik. Az oltalom fenntartásához évente fenntartási díjat kell fizetni.

Szabadalmi jogi ügyekben keresse Dr. Keserű Barna Arnold győri ügyvédet!

Ezt az oldalt Dr. Keserű Barna Arnold, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (székhely: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 1-5.) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az oldalon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Keserű Barna Arnold szakterületeiről és szolgáltatásairól.
© Dr. Keserű Barna Arnold, 2020