keseru@vktiroda.hu
0620 / 916 - 0200
ENG

SZERZŐDÉS, VÉGRENDELET, KÁRTÉRÍTÉS, SZEMÉLYISÉGVÉDELEM

A fenti általános polgári jogi területeken nyújtott leggyakoribb ügyvédi szolgáltatások:

  • polgári jogi tanácsadás,
  • szerződések készítése, véleményezése,
  • szerződésszegésből fakadó igények rendezése,
  • végrendeletek készítése és letétbe helyezése,
  • kártérítési ügyekben jogi képviselet,
  • biztosítóval való kárügyintézés,
  • képmás, jóhírnév, becsület és más személyiségi jogok megsértéséből fakadó igények rendezése,
  • polgári perekben jogi képviselet (családjogi ügyek kivételével).

Szerződések

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata. A Ptk. számos szerződést ismer és szabályoz, ezeket nevezzük tipikus szerződéseknek. De a magyar jogban nincsen formakényszer, így olyan szerződések is köthetőek, amelyeket a Ptk. vagy egyéb jogszabályok nem rendeznek. Ilyenek például a merchandising szerződések, konzorciumi szerződések, szindikátusi szerződések. Ezek az ún. nevesített atipikus szerződések, amelyeknek vannak a gyakorlatban kialakult jellemzői. Végül vannak olyan teljesen egyedi nevesítetlen szerződések, amelyekre nincsenek jogszabályi előírások, és a gyakorlatban sincsenek kialakult ismérvei.

A magyar szerződési jog diszpozitív, ami azt jelenti, hogy a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a felek a szerződésben eltérhetnek a törvényi szabályoktól (feltéve, hogy az nem ütközik valamilyen kötelező rendelkezésbe, és nem esik az érvénytelenség körébe). Ez azt jelenti, hogy a szerződésekre vonatkozó szabályok jelentős része csak akkor érvényesül, ha azok tárgyában a felek nem rendelkeznek másként. Ez a szerződések tartalmi szabadságának záloga.

Az alábbi listában azok a gyakori szerződéstípusok találhatóak, amelyeknek elkészítését vagy véleményezését vállalom. A lista nem kizárólagos, amennyiben nem találja itt az Ön által kötendő szerződést, érdeklődjön az elérhetőségeimen.

Általános polgári jogi szerződések:

  • adásvételi szerződés (ideértve az elővásárlást, visszavásárlást, opciós jogokat), ajándékozási szerződés, csere szerződés,
  • általános szerződési feltételek bármely területen,
  • bérleti szerződés, haszonbérleti szerződés,
  • bizományi szerződés,
  • biztosítási szerződés,
  • forgalmazási szerződés,
  • fuvarozási szerződés,
  • hitelszerződés,
  • kölcsönszerződés,
  • közvetítői szerződés,
  • letéti szerződés,
  • megbízási szerződés,
  • tartási- és életjáradék szerződés,
  • vállalkozási szerződés (tervezési, kivitelezési, kutatási, utazási szerződések),
  • zálogszerződések.

Szellemi tulajdonnal kapcsolatos szerződések:

  • anyagátadási szerződés,
  • blogger szerződés,
  • felhőszolgáltatási szerződés,
  • franchise szerződés,
  • ismeretátadási szerződés,
  • licencia szerződés,
  • kutatási szerződés,
  • jogátruházási szerződés,
  • merchandising szerződés,
  • reklámszerződés,
  • szinkronizálási szerződés,
  • szoftverfejlesztésre irányuló szerződés,
  • tárhelyszolgáltatói szerződés,
  • titoktartási szerződés.

Végrendeletek

A végrendelet a halál esetére szóló végintézkedések leggyakoribb formája. Emellett az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozást ismeri a magyar jog. Habár végrendeletet az örökhagyó saját kezűleg maga is írhat, biztonságosabb, ha jogi segítséget vesz igénybe. Ugyanis számos tartalmi és alaki buktató van, amely miatt megtámadhatóvá válik a végrendelet. Amíg a szerződések utóbb orvosolhatóak, addig a végrendeletek a halál után már nem javíthatóak, így jelentős a kockázatuk.

A végrendeletek szóban és írásban tehetőek. A szóbeli végrendelet csak kivételes lehetőség a halállal közvetlenül fenyegető helyzetben, amikor írásbeli végrendelet megtételére nincs lehetőség. Írásbeli végrendelet tehető közvégrendeleti formában a közjegyző előtt, és magánvégrendeleti formában. Utóbbi három módon tehető:

  • az örökhagyó által sajátkezűleg írt és aláírt végrendelet,
  • a más által írt végrendeletet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláírja (a géppel írott is más által írtnak minősül),
  • az előző két típusú végrendeletet az örökhagyó a közjegyzőnél letétbe helyezi.

Joghatásait tekintve nincs különbség a közvégrendelet és a magánvégrendelet között. Látható, hogy a jogi képviselet nem kötelező, és a Ptk. nem is ismeri az ügyvéd által ellenjegyzett végrendelet kategóriáját. Ugyanakkor a hagyaték feltérképezését (pl. ingatlanok tulajdoni viszonyai) és a végrendelet megírását érdemes ügyvédre bízni, hogy az örökhagyói akarat megfelelően érvényre juthasson. Az ügyvédnél készített végrendeletek letétbe kerülnek a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásában, amelyet a közjegyzők a hagyatéki eljárás lefolytatásakor automatikusan felkeresnek, így biztosított a végrendelet megléte.

A végrendeletek tartalmazhatnak kizárást, kitagadást, örökösnevezést, helyettes- és utóörökös nevezést, hagyományrendelést és meghagyást.

Kártérítési ügyek

A magyar polgári jog két kártérítési rendszert ismer: a szerződésszegéssel okozott károk, és a szerződésen kívüli (ún. deliktuális) károkért való felelősség szabályait. Előbbire lehet példa, hogy egy késedelmes teljesítés miatt a károsult nem tudja egy másik szerződését teljesíteni, amely miatt kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik. A deliktuális felelősség pedig például akkor merül fel, ha két autó összeütközik, vagy valaki egy kővel bedob egy ablakot. A károkozások módja szinte végtelen.

Az általános szabályok szerint a károkozás jogellenes, így az okozott kárt meg kell téríteni. Ugyanakkor mentesülni is lehet a kártérítési kötelezettség alól, ez az ún. kimentési rendszer. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése alól mentesülhet a károkozó, ha bizonyítja, hogy

  • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
  • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
  • és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A szerződésen kívül okozott kár megtérítése alól pedig akkor mentesül a károkozó, ha a magatartása nem volt felróható, azaz úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ebből az a nagyon fontos következtetés adódik, hogy a vétlenül, balesetként okozott kárt a károkozó legfeljebb erkölcsi alapon köteles megtéríteni, de jogilag mentesülhet alóla (a kimentésre neki kell hivatkoznia egy perben).

Kár lehet a dologban bekövetkezett értékcsökkenés (pl. a károsodott autó értékcsökkenése), az elmaradt vagyoni előny (pl. az a bevétel, amitől a munkaeszközként használt autó sérülése miatt a károsult elesett), és a kár elhárításához szükséges költségek (pl. a sérült autó javításának költségei).

Személyiségvédelem

A Ptk. 2:42. § mint a személyiségi jogok általános védelmét biztosító szabály - közkeletű nevén személyiségvédelmi generálklauzula - védi az ember (és bizonyos mértékig a jogi személyek) személyiséget. A személyiség az egyes ember testi és szellemi struktúrája, ideértve az embert jellemző összetevőket (az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsiséget stb.). A generálklauzula a személyiség védelmének két aspektusát adja: egyrészt célt ad neki azzal, hogy biztosítja a személyiség szabad kibontakoztatását, de egyúttal korlátot is állít ezzel szemben: törvény és mások jogainak korlátai között bontakoztatható ki a személyiség. Ezáltal tesz különbséget a Ptk. a szabadság és a szabadosság között. A törvény általában védi a személyiség bármely megnyilvánulását, azokat is, amelyeket a törvény nevesítetten nem szabályoz.

A leggyakrabban megsértett személyiségi jogok közé tartozik a testi épséghez fűződő jog, a jóhírnévhez és becsülethez fűződő jog, a képmáshoz fűződő jog, vagy éppen a magánélethez fűződő jog. 2018. óta a magánélet védelmét külön törvény is szabályozza, amelyet a Ptk.-val együttesen kell alkalmazni.

Akinek a személyiségi jogait megsértik, az alábbi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:

  • a jogsértés bírósági megállapítása,
  • abbahagyásra és eltiltásra kötelezés,
  • megfelelő nyilvánosság előtti erkölcsi elégtételadás,
  • a jogsértést megelőző állapot helyreállítása,
  • a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése,
  • sérelemdíj,
  • kártérítés.

A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének legáltalánosabb vagyoni szankciója. Nem szükséges hozzá vagyoni hátrány bizonyítása. A célja kettős: megpróbálja ellensúlyozni az elszenvedett erkölcsi sérelmet anyagi kompenzálással, valamint bünteti és visszatartja a jogsértőt az ismételt jogsértéstől. Viszont Magyarország nem Amerika, több tízmilliós sérelemdíjakra csak a lehető legritkább esetekben lehet számítani. Ezekben az ügytípusokban különösen fontos az ügyvédi szakértelem, ugyanis a bírói gyakorlat ismeretével reális perbeli igények támaszthatóak, ami a pernyertességi arány és a költségviselés miatt fontos tényező. Ugyanis ha egy 100 milliós sérelemdíj igényből 1 millió forintot ítél meg a bíróság, az azt jelenti, hogy a felperes a követelés 99 %-ában pervesztes lett.

Szerződések és végrendeletek készítésével, kártérítési és személyiségvédelmi ügyekkel keresse Dr. Keserű Barna Arnold győri ügyvédet.

Ezt az oldalt Dr. Keserű Barna Arnold, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (székhely: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 1-5.) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az oldalon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Keserű Barna Arnold szakterületeiről és szolgáltatásairól.
© Dr. Keserű Barna Arnold, 2020