keseru@vktiroda.hu
0620 / 916 - 0200
ENG

IPARMŰVÉSZET ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET, JOG, SZELLEMI TULAJDON

Az ipar- és képzőművészethez kapcsolódó leggyakoribb ügyvédi szolgáltatások:

  • tanácsadás a szellemitulajdon-védelmi lehetőségekről,
  • formatervezésiminta-oltalmi és védjegybejelentések készítése,
  • önkéntes műnyilvántartásba vételi eljárásban képviselet,
  • felhasználási szerződések készítése,
  • bitorlás és egyéb jogsértések esetén jogi képviselet.

A szellemi tulajdonjogok szerepe az iparművészetben és a képzőművészetben

Mindkét terület közös jellemzője, hogy célja a művészeti önkifejezés az alkotó tevékenységen keresztül. A képzőművészethez képest azonban az iparművészetben a funkcionalitás is megjelenik, ugyanis az alkotások itt jellemzően valamilyen használati célt is szolgálnak.

Mindkét terület számára alapvető fontosságú a szerzői jog, hiszen az egyéni, eredeti jelleggel bíró alkotások szerzői műként védelem alatt állnak, függetlenül attól, hogy iparművészeti vagy képzőművészeti alkotásról van-e szó. Az iparművészet szempontjából azonban talán még fontosabb a formatervezési mintaoltalom. Egy kerámia edény, egy üvegtárgy vagy egy bútor formája hordozza ezen alkotások elsődleges művészeti és piaci értékét, ezért a forma védelme kiemelt jelentőséggel bír. Ezért egy új iparművészeti cikk piacra vitele előtt érdemes megvizsgálni az oltalomszerzési lehetőségeket, és ezáltal biztosítani a piaci előnyt a másolatokkal szemben.

A formatervezési mintaoltalom esetében azért is fontos a kellő időben történő jogi tájékozódás, mert a minta nyilvánosságra hozatalát (pl. piaci forgalmazását) követő 12 hónapon belül meg kell tenni a mintaoltalmi-bejelentést, ellenkező esetben ugyanis éppen a formatervező saját piaci magatartása rontja le a minta újdonságát, és teszi azt az oltalomszerzésre alkalmatlanná.

A fentiek mellett, elsősorban az iparművészetben, az üzleti titok védelmének is lehet szerepe, hiszen elképzelhetőek olyan gyártási eljárások, amelyek a folyamat vagy a felhasznált anyagok tekintetében titkosak, és a termék értéke és egyedisége szempontjából mégis meghatározóak.

A szerzői jog sajátosságai a képzőművészetben és iparművészetben

E műtípusokhoz külön is nevesített szabad felhasználási esetek tartoznak. A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható. Így például egy szabadtéri szobor szabadon fényképezhető.

Továbbá tudományos ismeretterjesztő előadás céljából a képzőművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.

A kiállítás joga – avagy a tulajdonjog és a szerzői jog ütközése

A mű kiállításának joga a szerző egyik vagyoni joga, amely ezen műtípusok esetén kiemelten fontos lehet. Ezekben az esetekben a műtárgy tulajdonosának tulajdonjoga, és a szerző szerzői joga egymással ütközhet. A szerzői jogi törvény ezt a szerző javára oldja fel az alábbi módon. A képzőművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti. E művek kiállításához a szerző beleegyezése szükséges, kivéve a közgyűjteményben őrzött műveket. A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.

A követő jog

A követő jog egy sajátos díjigény, amelynek célja, hogy védje az alkotót attól, hogy a művéből helyette kizárólag az azt értékesítő műkereskedő gazdagodjon meg. Hiszen elképzelhető, hogy a műkereskedő sokszoros áron tudja eladni a műalkotást ahhoz képest, mint amennyiért azt a szerzőtől megvette. Erre tekintettel szól úgy a szerzői jogi törvény, hogy eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás tulajdonjogának első átruházását követően kell alkalmazni. E díjazásról nem lehet lemondani. A törvény az értékesítésből befolyt összeg nagyságrendje szerint százalékos sávokban határozza meg a szerzőnek fizetendő díj nagyságát.

Iparművészettel és képzőművészettel kapcsolatos szellemitulajdon-jogi kérdésekkel keresse Dr. Keserű Barna Arnold győri ügyvédet!

Ezt az oldalt Dr. Keserű Barna Arnold, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (székhely: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 1-5.) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az oldalon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Keserű Barna Arnold szakterületeiről és szolgáltatásairól.
© Dr. Keserű Barna Arnold, 2020