keseru@vktiroda.hu
0620 / 916 - 0200
ENG

FÉNYKÉPÉSZET, JOG, SZELLEMI TULAJDON

A fényképészethez kapcsolódó leggyakoribb ügyvédi szolgáltatások:

  • fényképek szerzői jogi védelmével kapcsolatos tanácsadás,
  • fényképekkel kapcsolatos licencia- és jogátruházó szerződések készítése,
  • portré fotózás esetén szerződés készítése a modellel,
  • az interneten jogellenesen felhasznált fényképekkel kapcsolatos igényérvényesítés,
  • általános szerződési feltételek készítése fotóstúdiók részére.

A szerzői jog szerepe a fényképek védelmében – mire figyeljen egy fotós?

A szerzői jogi törvény tételesen is megemlíti a műtípusok között a fotóművészeti alkotásokat, így ezek – ha egyéni, eredeti jelleggel bírnak – szerzői jogi védelem alatt állnak. Ma már a fényképek más művekkel azonos védelemben részesülnek, de ez nem volt mindig így. Az 1886-os Berni Egyezmény eredetileg rövidebb védelmi időt határozott meg a fényképek számára, és a régi szerzői jogi törvényünk is csak a művészi képeket védte szerzői műként, az egyéb képeket csak egy alacsonyabb védelmi szintű rokon jog formájában ismerte el.

A fotózás szinte minden pillanatát meghatározza a szerzői jog. Ha egy fotós megrendelésre dolgozik, akkor a megrendelője vélhetően jogokat kíván szerezni a fénykép felhasználása tekintetében. Ilyenkor már előre szükséges rendezni, hogy az elkészült mű vonatkozásában milyen terjedelmű felhasználási jogot kíván átengedni a fényképész. Például a megrendelő átdolgozhatja-e a képet? Terjesztheti-e üzletszerűen, felrakhatja-e a honlapjára vagy közösségi oldalaira? Ezek mind szerzői jogi felhasználásnak minősülnek.

Amennyiben a fényképek reklámcéllal készültek, úgy a szerzői vagyoni jogok teljes mértékben át is ruházhatóak (amely egyébként csak kivételes lehetőség a szerzői jogban, főszabály szerint nem ruházhatóak át). Így ezekben az esetekben kiemelten fontos a licencia és a jogátruházás elhatárolása. Ha személyről készült fotóról van szó, mindezeket még össze kell hangolni a modell képmáshoz fűződő jogaival is. A szerzői jogi törvény ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy a megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.

Az interneten található fényképek szabadon felhasználhatóak?

A fényképek nagy része alkalmas arra, hogy szerzői jogi védelemben részesülhessen. A gyakorlat szerint akkor, ha a szerzőnek van kreatív szabadsága abban, hogy a választott témát milyen szögből, milyen fényviszonyoknál, milyen kompozícióban, milyen technikai beállítások mellett (pl. expozíciós érték, rekeszérték, záridő) készíti el, úgy egyéni, eredeti jellegű képről van szó. Attól, hogy egy mű az interneten fellelhető, még jogilag nem válik szabadon felhasználhatóvá, mivel a magyar jog nem ismeri az általános célú szerzői joglemondást. Amennyiben egy honlaphoz, hírportálhoz, bloghoz vagy bármi máshoz fényképeket keresnek a szerzők, gyakran védekeznek azzal, hogy honnan tudhatták volna, hogy a kép védelem alatt áll? A jogilag helyes megközelítés viszont éppen ellentétes: amennyiben nem ismert a kép jogtisztasága, úgy nem használható fel. Ellenkező esetben csak a szerzőn múlik, hogy tudomást szerez-e a jogellenes felhasználásról, és tesz-e lépéseket ellene.

A fényképek esetén a szerzői jogi törvény az idézést mint kifejezett szabad felhasználási lehetőség alkalmazását is kizárja, hiszen e műfaj tekintetében elég nehezen lenne értelmezhető. Egy fénykép részletének idézése egyben a mű megcsonkítását is eredményezné.

Tudományos ismeretterjesztő előadás céljából azonban a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.

Műtárgyakról készült fotók védelme

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy szoborról vagy festményről készült fénykép részesülhet-e védelemben. Ilyeneket találunk többek között aukciós katalógusokban, vagy művészettörténeti albumokban. Általánosságban az mondható, hogy a háromdimenziós tárgyak esetében nagyobb az alkotói szabadság, és ennél fogva az egyéniség mértéke a fénykép elkészítésekor, mint egy kétdimenziós festmény esetében. Így a szobrok fényképei nagyobb arányban felelnek meg a szerzői mű kritériumainak.

Ugyanakkor ha a cél a minél valósághűbb reprodukció, az szinte teljes mértékben kizárja a fotós egyedi meglátásainak lehetőségét, hiszen a cél az eredeti műhöz hű fénykép készítése. Habár ezen képek elkészítése is komoly idő-, energia- és eszközráfordítást igényelhet, a magyar jog az egyéni, eredeti jelleggel nem rendelkező fényképeket nem védi, holott az ún. védelmi idő irányelv alapján e fotók számára is biztosítható lenne valamilyen szintű védelem.

Fényképészettel kapcsolatos szerzői jogi ügyekben keresse Dr. Keserű Barna Arnold győri ügyvédet!

Ezt az oldalt Dr. Keserű Barna Arnold, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (székhely: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 1-5.) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az oldalon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Keserű Barna Arnold szakterületeiről és szolgáltatásairól.
© Dr. Keserű Barna Arnold, 2020